Álom
Egy csendes, őszi éjjelen
Fekszem itt, a fűben.
Érintetlen természetben
Őhozzá is hűen.
Felnézek a magas égre,
Fényes csillagokra,
Ezerszer is áldást zengve
Szent Alkotójukra
Csodálom e titkos Elmét...
Eközben csendesen
Vállamra borítva fejét
Már alszik kedvesem.
Nyőgér István verse.
Az eredeti Domaszék-Zöldfáson született 2004. októberben, lelkigyakorlaton.
Megjelent a Szent Imre Katolikus Szakkollégium 2014-2015. tanévi újságjainak egyikében.
Forrás: www.poet.hu
