[Ezen előadás rövid kivonata 2019. október 3-án hangzott el blogunk első saját szervezésű pódiumbeszélgetésén, mely közösségi oldalunk ezen linkje** alatt is elérhető. A bővebb változatot adjuk közre a szerzővel* egyeztetve, aki reformátusként a Biblia Károli-fordítását vette alapul. Kép: "falakon kívüli" Szent Pál Bazilika, Róma, wikipedia.]

Pál Apostol esendő ember volt, hibái és emberi nagysága egyaránt ismert. Közösségteremtő ereje abból a jézusi hitből fakadt, aminek segítségével minden cselekedetében, minden levelében őszintén megvallotta, hogyan tud élete minden percében úrrá lenni saját emberi esendőségén. Nehéz dolog őszintének lenni egy nem őszinte világban, ahol ezer „istent” felkínál mindenkinek a mindenre képes birodalmi hatalmi gépezet az alattvalók testének és lelkének uralma érdekében. Mert a birodalom tudja, hogy hit nélkül az ember nem tud élni, viszont a hitben erős ember, már nem alattvaló, hanem szabad ember. Pál Apostol ezt a hitben való szabadságot kínálja fel a Római Birodalommal szemben önmagát megvédeni képes egységes közösségek építésére. Az Apostol soha nem egy-egy embert szólít meg levelével, hanem egy közösséget és abban helyezi el a hívő embert a maga esendőségével és isteni lelkével. Mert minden emberben ott lakik az Isten, mindenki hitre tud jutni, ha meg akarja teremteni a szabadságát és a szabadságának azt a zálogát, azt a közösséget, amiben és amelyikkel közös értékeket vall.

Pál Apostol követve Jézus tanítását nemcsak az egyes emberek számára, hanem a közösségek számára is meghirdette a jézusi egyenlőség elvét, „szeresd felebarátodat, mint tenmagadat” (Mt 22, 39), kinyitotta Jézus követésének lehetőségét az egész világ számra, de nem [egy másik vallásalapítóhoz kapcsolható] erőszakos módon, hanem a másik ember tisztelete, emberi méltóságának megbecsülése, a szeretet elve alapján. Ezt a legszebben Pál apostol a Szeretet himnuszában foglalja össze. A mai Európa Civilizáció ebből a szeretet elvből építkezik. Ebből építkezik az ateista és a hívő egyaránt. Ez tette naggyá és különböztette meg a többitől az európai civilizációt az emberi kultúrák tengerében. Erre épül mai morálunk, jogrendünk, sőt intézményeink is. Egy európai állam akkor sikeres, ha a szeretet elv a közéletében is érvényesül.

Pál nem küzd a Római Birodalom ellen, hanem egy alternatív valóságot épít fel Jézusban való hit erejével a szeretet elve alapján. Mert pontosan tudja, hogy nincs közösség közös hit nélkül. Az első barlangrajzok és az első temetkezési leletek is arról árulkodnak, hogy az emberi élet elválaszthatatlan része, inherens attributuma, genetikai módon is belénk van rögzített lényege a hitre való képesség. Aki ezt a képességet rombolja, az emberi mivoltunkat tagadja, teszi tönkre.

A hitre való képességünket csak közösségben tudjuk megélni, hiszen a rítusainkban mindig visszaigazolást várunk és kérünk a másik embertől az összetartozásunkról. Sőt a közösségi életünket is csak valamilyen közös hitben tudjuk gyakorolni. Pál Apostol ezt csodálatosan összekapcsolta missziójában. Építette a szeretet elve alapján az egyenrangú emberek közösségét, elsimította a viszályokat, és szélesítette azt a kört, amelyen belül a szeretet elve érvényesülhetett. A szeretet elvének érvényesítése egyenes úton vezetett Jézus tanításainak befogadásához. Törekedett a nem zsidó származásúak közötti misszióra. Tudta, hogy Isten előtt mindenki egyenlő, és „joga” van megismerni és befogadni Jézus tanításait és ezen elvek szerinti élni.

A szeretetet mindenki ingyen kegyelemből kapja, de érte áldozatot kell hozni. Nem állat- vagy emberáldozatot, ahogy más vallásokban, hanem esendő embertársunk elfogadása által. Ha beteg, ha elesett, ha öreg, segítem és semmiképpen se kirekesztem.

Alább egy elemzést adok nektek arról, hogyan is épít közösséget Pál. A legszebben ezt a szellemi, pontosabban fogalmazva, hitben való építkezést véleményem szerint a Rómabéliekhez írt leveléből ismerhetjük meg.

Pál Apostolnak a Rómabéliekhez írt levele 1. fejezet

1 Pál, Jézus Krisztusnak szolgája, elhívott apostol, elválasztva Isten evangyéliomának hirdetésére.

(Hitét őszintén megvallja a közösség felé, és elmondja, hogy mit képvisel.)

 6 Kik között vagytok ti is, Jézus Krisztusnak hivatalosai:
(Ezzel a megszólítással azonnal összehozza őket egyetlen cél szerinti közösségbe. 

7 Mindeneknek, akik Rómában vagytok, Isten szerelmeseinek, hivatalos szenteknek: Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.

(Én, Pál, hozzátok tartozom, és együtt vagyunk Isten békességében.)

 11 
Mert kívánlak titeket látni, hogy valami lelki ajándékot közölhessek veletek a ti megerősítésetekre,
(Közösségünk a mi erőnk. A messziről jött ember ajándékot kellett vigyen, ha látogatni ment. De nem a ház urának adott ajándékot, ahogy abban a korban szokás volt, hanem egyenesen a közösség minden tagjának.)
16
Mert nem szégyenlem a Krisztus evangyéliomát; mert Istennek hatalma az minden hívőnek idvességére, zsidónak először meg görögnek.
(Közösségének isteni hatalmat, erőt ad, nemzetiségre való tekintet nélküli új közösségeket teremt a Római Birodalmon belül)
17
Mert az Istennek igazsága jelentetik ki abban hitből hitbe, miképpen meg van írva: Az igaz ember pedig hitből él.

(Kijelentést tesz, a hitet erőt ad a közösségnek.

Majd ezek után ismerteti, hogy milyen magatartások nem helyesek egy keresztény közösségben.)

Pál Apostolnak Rómabeliekhez írt levele » 2. Fejezet

 1
Annakokáért menthetetlen vagy óh ember, bárki légy, aki ítélsz: mert amiben mást megítélsz, önmagadat kárhoztatod; mivel ugyanazokat míveled te, aki ítélsz.

(Ez az első közösségi szabály, fogadd el a másik embert, majd pedig több mondatban következik a magyarázata, végül pedig felodásként egy újabb magatartási szabály következik)

10 

Dicsőség pedig, tisztesség és békesség minden jót cselekedőnek, zsidónak először meg görögnek:

(Isten dicsősége mindenkit megillet, aki követi parancsait.)

11

Mert nincsen Isten előtt személyválogatás.

(Hát igen. Ez a mai demokráciánk alapja. Ez az a hitbeli és morális, sőt már szinte jogi alap, ami nélkül nem épült volna ki a mai Európai Civilizáció.)

12

Mert akik törvény nélkül vétkeztek, törvény nélkül vesznek is el: és akik a törvény alatt vétkeztek, törvény által ítéltetnek meg,

(A „nincs személyválogatás”, tulajdonképpen a „minden ember egyenlő” jogi fogalom teológiai megfelelője. A közösség hit által közösség, de a törvény ezen túl is létezik és azokra is hat, akik nem hisznek a létezésében. Hosszan értekezik a törvényekről, hiszen a zsidók fennen hirdették, hogy Ők a törvény népe és Pál arról beszél, hogy a törvény nemcsak a zsidók privilégiuma, hiszen vannak népek, akik nem ismerik és mégis aszerint élnek, tehát a „pogányoké” is. Példaként a 10 parancsolat idézi és az emberi esendőséget, hogy a törvény népe is elbotlik ezekben, de a pogány is betartja és betarthatja. Ez a sajátosság korunkra is igaz, hiszen vannak benfentesek, akik előjogot éreznek, egyfajta privilégiumot a körön kívüliekhez képest, ahogy a zsidók is így elzárták az embereket az egy igaz Istenben való hittől. Lásd az egy-egy eszmét képviselő zöld egyesületek egymáshoz való viszonyában megy ki a zöld vagy zöldebb versengését.) 

Pál Apostolnak Rómabeliekhez írt levele » 3. Fejezet

Példákat sorol arra, hogy a hitben levők közössége mily sokféle módon elhajolhatnak, ha békességnek az útját nem ismerik. És a fejezet végén megerősíti, hogy törvények elfogadása és betartása nem a zsidók privilégiuma. A törvényeket a közös hit megerősíti.

 
A zöldek számára a közös hit mi? Mert a törvényeket még csak csak sejtjük, de van egy közös hitünk, egy összetartozási tudatunk.

Pál Apostolnak Rómabeliekhez írt levele » 4. Fejezet

 14
Mert ha azok az örökösök, kik a törvényből valók, hiábavalóvá lett a hit, és haszontalanná az ígéret:

  15

 Mert a törvény haragot nemz: ahol pedig nincsen törvény, ott törvény ellen való cselekedet sincsen.

 (A törvényt és a hitet elkülöníti és a hitre jutást nem teszi függővé a törvények betartásától, sőt a törvények betartása nem feltétlenül jelent közös hitet. A mai egyházak szemével nézve forradalmi gondolat, hogy a törvény fölé helyezi a hitet. Igen, ezt meg kell érteni és el kell fogadni, hogy az Új szövetség minden történelmi korszakban a forradalmárok könyve volt és lesz.)

Pál Apostolnak Rómabeliekhez írt levele » 5. fejezet

Ezzel a résszel később foglalkozom bővebben.

Pál Apostolnak Rómabeliekhez írt levele » 6. Fejezet

 7.
Mit mondunk tehát? A törvény bűn-é? Távol legyen: sőt inkább a bűnt nem ismertem, hanem csak a törvény által; mert a kívánságról sem tudtam volna, ha a törvény nem mondaná: Ne kívánjad.
(Őszinte vallomás abból a történelmi időből, amikor még a Biblia nem volt kánonizálva. De azt is meg kell érteni, hogy a hitre kell alapozni a törvényeket és nem a törvényekre a hitet.)

 8.
Mit mondunk tehát? A törvény bűn-é? Távol legyen: sőt inkább a bűnt nem ismertem, hanem csak a törvény által; mert a kívánságról sem tudtam volna, ha a törvény nem mondaná: Ne kívánjad.
A megismert szabályok tartják össze a közösséget.
Ezután beszél részletesen a test és a lélek (Isten) törvényeiről, ezek viszonyáról és befejezi egy meggyőződéssel:

38

Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők,

39
Sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmétől, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban.

Pál Apostolnak Rómabeliekhez írt levele » 9. Fejezet

 17

 Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten ígéje által. 
(Talán ez a leggyakoribb idézet a teológia képzés során. A közösségnek a közös szabályokról rendszeres beszélgetésen kell önmagukat és egymást meggyőzni.)

Pál Apostolnak Rómabeliekhez írt levele » 12. Fejezet

 1
Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket.
(Igen a hit nem elég önmagában a mindennapi áldozatvállalás nélkül)

2
És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata.
(Igen a közös hit forradalma hassa át a közösséget. )

 3
Mert a nékem adott kegyelem által mondom mindenkinek közöttetek, hogy feljebb ne bölcselkedjék, mint ahogy kell bölcselkedni; hanem józanon bölcselkedjék, amint az Isten adta kinek-kinek a hit mértékét.
4 Mert miképpen egy testben sok tagunk van, minden tagnak pedig nem ugyanazon cselekedete van:
(a közösség ránk kirótt feladat szerint cselekedjünk)

 5 Azonképpen sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai vagyunk.
(Azt hiszem nem kell magyaráznom, hogy mi is a közösség és mi a megtartó erő ebben a közösségben. Egyetlen nagy közösség vagyunk közös hitünk ereje által, ez a közös hit tart meg minket. Ne haragudjatok, de nem tudtam kihagyni egy verset se a fejezetből, hiszen mind egyformán fontos magatartási szabálya szeretet, szolidaritás elvére építő BÁZISKÖZÖSSÉGNEK. A verseket akár egyenként is átbeszélve egy-egy verssel és arról szóló példákkal egész estéket eltölthetünk közösségünk építésére.)

 6 Minthogy azért külön-külön ajándékaink vannak a nékünk adott kegyelem szerint, akár írásmagyarázás, a hitnek szabálya szerint teljesítsük;

 7 Akár szolgálat, a szolgálatban; akár tanító, a tanításban; 

8 Akár intő, az intésben; az adakozó szelídségben; az előljáró szorgalmatossággal; a könyörülő vídámsággal mívelje.

(Igen a közös hitben a saját külön-külön színeinket fel tudjuk ismerni és fel tudjuk mutatni úgy, hogy ettől a közösség épül.)

9

A szeretet képmutatás nélkül való legyen. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz.

10 Atyafiúi szeretettel egymás iránt gyöngédek; a tiszteletadásban egymást megelőzők legyetek.

(Őszinteség és jó szándék nélkül nem lehet közösséget építeni. )

11

Az igyekezetben ne legyetek restek; lélekben buzgók legyetek; az Úrnak szolgáljatok.

(Közös cselekedetre hív)

12

A reménységben örvendezők; a háborúságban tűrők; a könyörgésben állhatatosak;

(nehézségeket viselni kell tudni és nem feladni a hitünket)

13

A szentek szükségeire adakozók legyetek; a vendégszeretetet gyakoroljátok.

14

Áldjátok azokat, akik titeket kergetnek; áldjátok és ne átkozzátok.

(Igen, a megbocsátásban erősnek kell lenni.)

15

Örüljetek az örülőkkel, és sírjatok a sírókkal.

16

Egymás iránt ugyanazon indulattal legyetek; ne kevélykedjetek, hanem az alázatosakhoz szabjátok magatokat. Ne legyetek bölcsek timagatokban.

(Az utolsó mondat nagyon különös: „Ne legyetek bölcsek timagatokban.” Különös, mert eszerint nincs „guru” egy keresztény közösségben, hanem maga a közösség bölcs.

17

Senkinek gonoszért gonosszal ne fizessetek. A tisztességre gondotok legyen minden ember előtt.

(A szeretet elvét soha nem szabad a közösségben elhagyni)

18

Ha lehetséges, amennyire rajtatok áll, minden emberrel békességesen éljetek.

19

Magatokért bosszút ne álljatok szerelmeseim, hanem adjatok helyet ama haragnak; mert meg van írva: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr.

(Hihetetlen pontos leírása annak, hogyan kell egy közösségben a békét fenntartani)

20

Azért, ha éhezik a te ellenséged, adj ennie; ha szomjuhozik, adj innia; mert ha ezt míveled, eleven szenet gyűjtesz az ő fejére.

(Különös – de minden koron érvényes – szabály, nem az azonnali győzelemre tör. A másik fél is ember, akit nem kell legyőzni, hiszen meg lehet győzni. )

21

Ne győzettessél meg a gonosztól, hanem a gonoszt jóval győzd meg.

(Az előző versben írtak összefoglalása)

Pál Apostolnak Rómabeliekhez írt levele » 13. Fejezet

Itt a hatalom és az egyén, a hatalom és a közösség viszonyát írja le és annak való megfelelést. Amit Jézus úgy fejez ki, hogy add meg a császárnak, mi a császáré, és Istennek ami az Istené, itt részletesebben ki van fejtve. Összetett a magyarázat, és ezért itt most részletesebben nem tudom kifejteni, de hihetetlen gazdag és érdemes a magányos estéinket rááldozni.

 Aztán jön a szeretet parancsa, amit ma emberi jogoknak, egyenjogúságnak és szolidaritásnak nevezünk, a mai egalitárius eszmék alapjának.

 9 
Mert ez: Ne paráználkodjál, ne ölj, ne orozz, hamis tanubizonyságot ne szólj, ne kívánj, és ha valamely más parancsolat van, ebben az ígében foglaltatik egybe: Szeressed felebarátodat mint temagadat.
(Ne tégy másnak olyat, amit magad mércéje szerint saját magad se tennél meg magad ellen.)
10
A szeretet nem illeti gonosszal a felebarátot. Annakokáért a törvénynek betöltése a szeretet.

(Kell-e ezt magyarázni?)

És a legszebb mondattal zárom le ezt a fejezetet:

12 

Az éjszaka elmúlt, a nap pedig elközelgett; vessük el azért a sötétségnek cselekedeteit, és öltözzük fel a világosság fegyvereit.

(Aki ismeri érti és követi Pál Apostol leveleiben írottakat, az minden korban a felvilágosodás, a szabadság híve és követője.)

Pál Apostolnak Rómabeliekhez írt levele » 14. Fejezet

A hétköznapi kis bűneinkről szól. Később foglalkozok vele részletesebben.

Pál Apostolnak Rómabeliekhez írt levele » 15. Fejezet

Ha már hitben erősek vagyunk segítsük közösségünket, erőtlen tagjainkat és vigyük ki hitünket a „pogányok” közé

(Igen, ez a feladata egy hitben erős embernek és hitben erős közösségnek.)

 14 Meg vagyok pedig győződve atyámfiai én magam is ti felőletek, hogy teljesek vagytok minden jósággal, betöltve minden ismerettel, képesek lévén egymást is inteni.
(A közös hitben erősek vagyunk, mondja ki ebben a versben és egymás iránti kritikát is elviseljük)

 15 Bátorságosabban írtam pedig néktek atyámfiai, részben, mintegy emlékeztetvén titeket az Istentől nékem adott kegyelem által,

 16 Hogy legyek a Jézus Krisztus szolgája a pogányok között, munkálkodván az Isten evangyéliomában, hogy legyen a pogányoknak áldozata kedves és a Szent Lélek által megszentelt. 

Pál Apostolnak Rómabeliekhez írt levele » 16. Fejezet

Köszöntésben felsorol mindenkit, aki a közösség tagja, ezzel is erősíti az összetartozás tudatát.

Összefoglalás

Aki bármely közösségben, tehát nemcsak vallási közösségre gondolok, vezető akar lenni és aki egy erős közösséget akar építeni, azok számára Pál Apostol levelei lehetnek a legjobb vezetőképző írások. Aki Pál Apostol közösségszervező elveit képes követni, az a közösség életében végzetes hibát már nem tud elkövetni. Mondhatom úgy is, hogy az európai civilizáció örök érvényű közösségszervező téziseit tette le Pál Apostol leveleiben. Hozzá hasonló civilizáció teremtőnek tekinthető Konfuciusz és Buddha. Mohamedet azért nem sorolom ide, mert Ő keverte a hitet, etikát és a világi államhatalom fenntartásának elveit az írásaiban.

Felhívom a figyelmeteket arra, hogy Pál Apostol az Európai Civilizációt előrevivő forradalmárok alaptéziseit fektette le. Ő az előképe minden őt követő történelmi korszak forradalmárának. Hasonlattal szólva minden forradalmár az „Ő köpönyegéből bújt ki”, még talán a krisztusi szeretet és megbocsátás erejét hordozó, most regnáló Ferenc Pápa is.

Figyeljetek fel arra, hogy csak a mindenki számára egyenlően fontos téziseket fekteti le leveleiben, és ezek az elvek teljesen egalitáriusak. Soha nem rekeszt ki senkit, még az ellenséget se, hiszen átállíthatónak, meggyőzhetőnek tartja őket is. Az elvek szigorú megtartása mellett, akár személyes áldozatot is kell vállalni, mert az áldozatvállalás közösségmegtartó, sőt erősítő és hosszabb távon jobban megéri a közösségnek, mint az ellenség azonnali legyőzése és megsemmisítése.

 
Nem sok közösségei alapelvet ismertet, amik végül is ez a néhány alapelv kellő áldozatkészséggel betartható, és ebből a néhány alapelvből a szerteágazó lehetőségek szerint széles szabadság nyílik a közösség tagjai számára a közösség életében.

2019., ősz, jav. kieg.: dec., *: id. és ifj. Csuja László közös munkája
**: az esemény egy kisprojekt programsorozatának részeként került megrendezésre az Ökopolisz Alapítvány támogatásával.