Sokféle reakció érkezett a legutóbbi, „Ferenc pápa lemondott…” kezdetű bejegyzésemre.
Voltak, akik először megdöbbentek, ám amikor a dátumot látták (ápr. 1.), leesett a tréfa.
Egyesek felháborodtak, amiért mertem ilyen témával viccelni, s jó páran végig se olvasták.
Ismét mások eljutottak a végéig, s közülük többnyire pozitív visszajelzést adtak.
Köszönöm mindazoknak, akik mielőtt kritikával illettek, szántak rá időt, hogy tudják, mire reagálnak! :)
Elismerem, sajátos lépés volt humoros és komoly tartalom összekötése.
Mégis, aki olvasott már tőlem néhány korábbi itteni bejegyzést, tudhatja, hogy volt már több hasonló példa, csak általában a cikk végéhez fűztem hozzá egy-egy szóvicces áthallást, vagy képi elemben jelent meg poén.
Mindazonáltal ha valaki megbotránkozott, s az én lépésemnek tulajdonítja az okát, attól most ezúttal bocsánatot kérek, s szeretném egyértelművé tenni: nem volt ilyen szándékom.
Egy kedves bizalmas ismerősömnek írt válaszomban már használtam egy olyan hasonlatot, hogy ez a cikket hasonlónak tekinthetnénk akár egy olyan flört-szerű ismerkedéshez is, amelyről eleinte úgy tűnhet, hogy van benne némi túlzás, nagyzolás a szavakkal, ugyanakkor ha a másik fél szívesen fogadja a kezdeményezést, s partner a kommunikációban, felmerül, hogy akár komolyan is vehetné-e. Ha igen, akkor bizony átjön, hogy akkor igazán jó a folyamat, ha „más szintekre” is tovább lehetne belőle evezni… -- szeretném, ha így látnák a múltkori cikket a kezdeti „ellenzők” is.
Húsvéthétfőhöz is kapcsolódhatunk… - amikor is ugye a tudatosabb férfiak nem csupán helyi alapon fókuszálnak azokra, akik épp közel vannak, hanem főként olyan nőknek szentelnek ilyenkor több figyelmet, akik felé jobban érdeklődnek, akár máshol is, nem csak helyben…
(Már ahol nem ment át a szép gesztus személytelen szokáskövetésbe… - persze a kulturális, hagyományőrző körök jelentőségét is érdemes említenem, külön érdeklődéstől függetlenül. Bárcsak többfelé lennének ilyenek, jól hatva a „tojás- és más-gyűjtögető” hozzáállásúakra!)
Ha a kapcsolódó szimbólumokra is ránézünk: itt is találhatunk viccelődést úgy, hogy mögötte mégis megbújhat, hogy akár komolyan is vehetnénk… - max. nem egyszerre + nem mindenki. :)
A teljesség igénye nélkül néhány apró gondolat: a tavaszi napéjegyenlőség után ismét a nappalok hosszabbak az éjszakáknál – vö.: Jézus Krisztus feltámadt, az Élet legyőzte a halált. Az „el ne hervadj” és a tojás mint jelkép szintén magáért beszél – bővebben l. pl. itt: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-1459.html
Megbújhat mindebben még az a vágy is: éljünk tovább, lehetőleg örökké!
Mostanság pedig: legyünk mielőbb asztalközösségben!
Akkor végre mondhatjuk egymásnak: még ma velem eszel a paradicsomból! :)
Nyőgér István
u.i.: a kép forrása + egyébként is ajánlom, öko-praktikákkal: http://transpack.hu/hir/husvet-termeszetesen
