Ha már ígértünk „ikonokat” legyen az első ikonunk az ikonok földjéről: Lev Nyikolajevics Tolsztoj.

Ha bár több mint 100 évvel ezelőtti szellemi elődről van szó, két aktualitás miatt is érdemes felfrissíteni az emlékét: az egyik Ferenc pápa múlt heti találkozója a I. Kirill moszkvai pátriárkával. A másik a Katolikus Egyház részéről a mai napra szánt evangélium: „Bizony, mondom nektek: Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek!”

Miért fontos nekünk Tolsztoj? Életének a derekán, több évtizedes keresés után ráébredt arra, hogy a legfontosabb az evangélium követésén alapuló közösségi békét, testvériséget követő életforma. Az útkereséseit jól nyomon követhetjük briliáns írói munkáiban. De az életét meghatározó fordulatot is lépésről-lépésre dokumentálja a Feltámadás című regényében.  Ott kristályosodik ki több más mellett a fenti evangéliumi üzenet akkori aktualitása és a kézenfekvő társadalmi megoldás egyszerűsége.

Ebből fakadóan az evangéliumok alapján képzelte el az ideális Isten országának a megteremtését már a Földön is. A középpontba a teljes erőszakmentességet, a szeretetet állította.

Nem csak ideológiát hirdetett, hanem úgy is kezdett el élni, egyszerűen, mint az őt körülvevő parasztjai. Ma úgy mondanánk, hogy kilépett az általa kritizált társadalomból, annak struktúrájából, életmódjából és új életformát kezdett. Alapított egy iskolát is a parasztok gyermekei számára, ahol a kényszerítés minden elvét elvetette, úgy szerették a gyerekek, hogy „haza sem lehetett őket zavarni”. Több nyugati reform iskola is mintául vette Tolsztoj pedagógiai nézeteit.

Irodalmi hatása felbecsülhetetlen, de –kevésbé ismert - hogy elméleti munkáján keresztül is követőket és többféle mozgalmat inspirált, köztük a tolsztojánusokat. A tolsztojánusok keresztény pacifistának tartják magukat, akik egyszerű életet élnek, vegetáriánusok, nem-dohányzók és absztinensek.

Főbb elveik: szeresd ellenségeidet, ne légy agresszív, ne harcolj a gonoszság ellen gonoszsággal, hanem jó tettekkel, ne a vágyaid vezessenek, és ne esküdjél semmire.

Számomra az egyik legérdekesebb leágazás az amerikai Katolikus Munkás Mozgalom, akik kis autonóm közösségekben működnek, segítik a rászorulókat és megosztják javaikat egymással, alapjuk a pacifizmus és hogy minden autoritás az Istentől jön.

Tolsztoj kritizálta az akkori államot és egyházat is, természetesen őt is sokan kritizálták. Még a haladó gondolkodók is sokszor idealisztikusan romantikusnak, szektásnak tartották.

A KresztényZöldek számára az irodalmi hatása mellett, az elméleti munkássága, és gyakorlati példája is inspiráló lehet, akár akkor is, ha elveit és gyakorlatát nem tudjuk egy az-egyben követni.